Mára egy tanulságos sztorival szolgálunk, ugyan az érintettek nevesítése nélkül, de a probléma szinte bármelyik hazai kkv-ra vagy nagyobb vállalatra ráhúzható, ahol helyi hálózatba kötött gépeken dolgoznak. Lássuk be, ez általában így működik egy cégnél. Szóval a tanulság szerintünk bárki számára levonható és hasznosítható, bár senkinek nem kívánjuk, hogy gyakorlatban élje át az alábbiakat. Történt a minap, hogy megcsörrent a support vonalunk, és egy szokatlanul elkeseredett hang szólt bele. A vonal végén lévő tanácstalan hölgy, a jól megszokott napi rutinfeladataiba kezdett volna éppen bele - a kollégákkal eltöltött közös reggeli kávézás és csevej után -, csak éppen kétségbeesve vette észre, hogy nem találja sehol a már unalomig szerkesztett Excel állományait. Sőt, tulajdonképpen semmit.
Új EU-s adatvédelmi szabályozással szembesülnek a hazai cégeknek 2018. május 25-től. Számonkérni ugyan onnantól fogják, a felkészülést azonban már most érdemes elkezdeni. Ma még keveseknek cseng ismerősen a GDPR kifejezés, de alig egy év múlva már a mindennapok része lesz. A mostanság taroló zsarolóvírusok és a nagy botrányt kavaró BKK-s etikus hacker ügy kapcsán is rengeteg szó esett a sajtó-ban az adatvédelemről, de az EU törvényhozása tesz róla, hogy a téma mo-stantól napi szinten foglalkoztassa a cégvezetőket. Mert ha önszántukból nem érzik a késztetést, akkor majd a 20 millió euró (vagy az éves árbevétel 4 százaléka) összegű büntetés lehetőségére biztosan felkapják a fejüket. Ez vár ugyanis azokra, akik nem felelnek meg a törvény által támasztott követelmé-nyeknek. A kellő “ösztönzés” tehát megvan, de lássuk, miféle elvárásoknak kell majd eleget tenni jövőre.
